„A jótettek javarész titokban születnek. Semmiféle műszer nem jelzi őket, semmiféle statisztikai apparátus nem készít róluk táblázatot. De a jelenlétük annál valóságosabb.”

Pilinszky szavai a legnemesebb emberi cselekedet lényegét ragadják meg. A szándék a lélek mélyén születik – titokban, csendben. A véghez vitt jótett pedig valóság. Megragadható, konkrét és csodálatos létező. Valami olyasmi ez, mint a művészet. A műalkotás is a lélekben fogan és a valóságban ölt testet.

„A szépség jelenléte is néma. De legalább látható. A jóság jelenléte azonban még a szépségnél is titokzatosabb, mivel nem csak néma, de láthatatlan is.”

Ezen a jótékonysági árverésen emberi létezésünk talán két legnemesebb alkotópillére: a jóság és a művészet ad találkozót egymásnak. A művészet léleknemesítő ereje azóta ismert, mióta őseink az első hangot kiénekelték, az első rajzot felvázolták, az első tánclépést megtették. A művészet gyógyít, megtart, átsegít, reményt ad és lelki társunkká szegődik. A művészet ezer arcát mutatja aszerint, hogy miért fordulunk hozzá. Velünk van bajban, ínségben, járványban, háborúban – a maga eszközeivel segít és erősít.  Művész nélkül a művészet azonban csak elvont fogalom. A Művész, az alkotó az, aki személyében egyesíti mindazt, amiért most itt vagyunk. Ő az, aki a gyújtópontja ennek az összekapaszkodásnak és önzetlen segítségnyújtásnak. A jótékony célú árverés szeret-összefogása olyan hozzáadott értékkel gazdagít minden szereplőt, ami messze túlmutat az adománygyűjtésen.

Látjuk magunk előtt a Művészt, aki boldog izgalommal válogat művei között – elhatározással a szívében. Nem kevesebbet ad, mint egy darabkát az életéből: az általa létrehozott művet, amely egyszeri és megismételhetetlen. Önmagából ad valamit.

Látjuk magunk előtt a Vásárlót, akinek szívében szintén döntés született. Ahogy a Művész, ő is IGEN-t mond. Igent mond az összefogásra és a közös cselekvésre. Mindent félretesz és licitál. A licit tárgya messze nem csupán a matéria. A megvásárolt alkotás több lesz minden eddigi kincsénél, amit összegyűjtött. Valahányszor ránéz, nem csupán képet vagy plasztikát lát majd. Látni fog ismeretlen családokat, ismeretlen településeket, ismeretlen tájakat – háborút és békét, segélykiáltást és reményt. A megvásárolt alkotás most már a tanítója lesz.

Látjuk magunk előtt az ismeretlen embereket – nőket, férfiakat és gyermekeket. Ismeretlen életeket és ismeretlen sorsokat. Embertársainkat, akik ártatlanul szenvednek, és bizalommal kérik a segítségünket. Embereket, akiket nem hagyhatunk cserben.

Megszületik a csoda. A Művész, a Vásárló és az Ismeretlen élete egy titokzatos szeretetdimenzióban most összefonódik, hiszen a szeretet a legnagyobb szervező.

Ki kell mondanunk, hogy napjaink értékválságban kínlódó világában, ezernyi zavaró, lelkte koptató és szemet homályosító körülmény között különösen nehéz a helyes utat megtalálni. Az útjelző cölöpöket kihúzták vagy áthelyezték. Vannak mégis köztünk olyanok, akik összeszedték, és újból leszúrták azokat. Ők a mai árverésre alkotásukat felajánló művészek, az esemény szervezuői és természetesen a leendő vásárlók is.

Tisztelet és köszönet illet mindenkit, aki nélkül ma nem lennénk itt. Őszinte szívvel kívánom, hogy sokszorosan kapják vissza mindazt, amit rászoruló embertársainkért tesznek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

2022. március 27.

dr. Fülöp Péter, az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkára